Kaminopedia
Advertisement

A Kintan volt a nikto faj otthona. Egy szupernova robbanást követően egy közeli rendszerben a niktok evoluciója öt alfajra osztotta őket. A Kintan a Si'Klaata ködben helyezkedett el az Ac'fren sarkantyúban.

A kintan vándorok, amelyek a huttok háziállatai voltak, szintén a Kintanról származtak. Ugyanakkor magán a bolygón kihaltak.

Történelem[]

YE 26000-ban a M'dweshuu kultusz alakult ki a Kintanon. Az erőszakos kultusz a közeli M'dweshuu szupernovát imádta. YE 25130 körül a kultusz hatalomra tört és a bolygón négy polgárháború tört ki. YE 25100-ban a vontori béke keretében a niktok véglegesen a huttok szolgálói lettek. A kultusz rövid időre kiszorította a huttokat YE 1000 körül. A Kintan végül csatlakozott a Galaktikus Köztársasághoz legalább két évtizedre a klónok háborúja előtt közvetlen szenátusi képviselettel rendelkezve, de a szenátorok valójában a niktok hutt mestereinek szócsövei voltak. A kultusz erőszakának új hulláma YE 22-ben tört ki, amely a Sisar Futamon való közlekedést veszélyessé tette.

A morgukai harcos tradició a bolygón fejlődött ki, amely egy elit izolált formája volt a többi niktonak. YE 30-ban a száműzött twi'lek Kh'aris Fenn a Kh'aris erődben állította fel a rezidenciáját a Kintanon, amit legalább két morgukai őrzött, Tsyr és Bok. A két morgukai elrabolta a twi'lek örököst, Nat Securat és az erődbe vitte, de a jedik megmentették Natot és levágták Tsyrt. Bok a Saleucamin halt meg a Külső Perem Ostroma során YE 19-ben új klónjai seregével.

A bolygót később elfoglalta a yuuzhan vong YU 26-ban. Az elfoglalást követően a nikto lakosság 75%-a meghalt vagy rabszolgasorba esett, míg a többiek elhagyták a Kintant vagy a bolygó lakatlan területein rejtőztek el. A háborút követő években a népesség lassan visszatért a korábbi szintre.

Megjelenések[]

Advertisement